Na mit várnak minden évben az ország tinijei? A kadarkúti Tini Tábort, amely idén 2009. július 25-e és augusztus 1-je között került megrendezésre. A kapun belépve máris megragadott a tábor „fílingje”. A vezetők lázasan igyekeztek elvégezni az utolsó simításokat, a regisztrációnál tömött sorban álltak az ország számos pontjáról érkezett tinik, miközben a pécsi dicsőítő csoport szolgálói már izzították hangszereiket.

Miután mindenki regisztrált és elfoglalta szállását, kezdődhetett a várva várt nyitó alkalom. Az este folyamán a péceli Kármel Gyülekezet tánccsoportja villantotta meg tehetségét, dicsőítés után pedig a holland Insalvation együttes mutatkozott be remek dalaival. Ezután az este után már tudtam, hogy nem fogok unatkozni a héten, hiszen a Christeens csapata rengeteg programmal készült, a „Kép-Más” jegyében. Fakultációk, szemináriumok tömkelegén vehettünk részt egész héten. Ha ez még nem lett volna elég, kedden az egész tábor kivonult a bányai tóhoz, ami helyszínt adott az idei imasétának. Az előző évektől eltérően ebben az évben a szenvedélyektől való megszabadulásért folyt az imaharc. Különböző pontoknál imádkoztunk az alkohol, a drog, a cigaretta és egyéb más függőségek ellen. Az utolsó állomáson lehetőség nyílt arra, hogy saját függőségeinket is letegyük az Úr elé. Szerdán tovább folytattuk a harcot, csak kicsit másképp, hiszen ismét felépült az RRS (Real Reality Show) pálya. Szerintem az idei sikerült a legjobban. A csúszda, a szalmabálák, és az RRS színpad nagy sikert aratott. Ebben az évben a Hajnal Csillag Alapítványt támogattuk a lefutott körökkel, melyek során több mint 1.000.000 forintot gyűjtöttünk össze. Érdekes, de már negyedik éve, hogy egy méhkeréki fiú nyer „a legtöbb lefutott kör” kategóriában.

Csütörtök este fantasztikus tehetségekre bukkantak a táborlakók. Számtalan kategóriában nevezhettünk a „Most Mutasd Meg” című játékban. A verseny győztese egy női duett lett. Az esték folyamán különböző népek teáit (indiai, kínai, orosz, angol) kortyolhattuk a békési fiatalok jóvoltából.

Természetesen nem azért jöttünk a táborba, hogy jól „kibulizzuk” magunkat, hanem azért, mert tudni akartuk, hogy milyen is az a kép, amit Isten alkotott rólunk. Reggelente gondolatébresztőkkel vártak bennünket. Ezek után kiscsoportos foglalkozásokon vettünk részt, ahol a feladott kérdéseket vitattuk meg. Az esti alkalmakon a nap elején érintett témát fejtette ki bővebben Mundrucz Anett, Prekopa Ildikó, Prekopa Viktor és Lettner Gábor. Nagyon áldottak voltak ezek az esti alkalmak, éreztük Isten jelenlétét. Bizonyságul szolgál az a tény, hogy az egyik ilyen este folyamán kiáradt a Szent Szellem és több fiatal is megkapta a nyelvekenszólás ajándékát.

Habár a vélemények megoszlanak arról, hogy melyik nap volt a legáldottabb, az biztos, hogy az egész tábor Isten akaratán alapult. Megtanultuk, hogy Isten egy gondviselő szülő, aki gyönyörűnek lát minket, pusztán azért, mert az Ő gyermekei vagyunk. Nem cél nélkül teremtett minket. Azt szeretné, hogy ha minden tervét feltétel nélkül elfogadnánk:

„És monda Isten: Teremtsünk embert a mi képünkre és hasonlatosságunkra; és uralkodjék a tenger halain, az ég madarain, a barmokon, mind az egész földön, és a földön csúszó-mászó állatokon. Teremté tehát az Isten az embert az Ő képére, Isten képére teremté őt: férfiúvá és asszonnyá teremté őket.” (1Móz 1,26-27)

Elmondhatjuk, hogy hálatelt szívvel hagytuk el a tábort és már előre várjuk, hogy Isten mit tartogat számunkra a jövő nyáron.

Zsíros Viktória

forrás: eloviz.epk.hu